2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
A dán házassági vagyonjogi rendszer a vagyonközösség. A házastársak minden, a házasságkötéskor meglévő vagy a későbbiekben megszerzett vagyona közös vagyonná válik. A házastársak azonban megállapodhatnak arról, hogy a jogszabályok nem vonatkoznak a vagyonukra, és teljes illetve részleges megállapodást köthetnek a házastársi különvagyonról (lásd a 3.1. pontban) Az ajándékozó vagy örökhagyó is dönthet úgy, hogy az ajándék illetve a hagyaték nem képezi a közös vagyon részét. Eltérő megállapodás hiányában a közös vagyon nem foglalja magában az át nem ruházható jogokat és a személyes jellegű jogokat, így például a szerzői jogok bizonyos formáit és az üzleti tevékenységekhez fűződő személyes cégértéket. Emellett válás vagy különválás esetén a vagyonmegosztás alapján mindegyik házastárs megtartja az őt megillető nyugdíjjogosultságát. Ha a házasság csak rövid ideit tartott, a házastársak minden nyugdíjjogosultságukat megtartják. (A házasság joghatásairól szóló törvény 15., 16., 16a. §-a és 4. fejezete)
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
Lásd a 2.1. kérdést.
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
Általában elegendő az, ha egy jegyzéket készítenek azokról a vagyontárgyakról, amelyek a különvagyonról szóló megállapodás hatálya alá tartoznak.
2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
Elvben minden házastárs szabadon kezeli az összes olyan vagyontárgyat, amelyet ő vitt a házasságba, és azokat a vagyontárgyakat is, amelyeket a házasság fennállása alatt ő szerzett. Ha azonban ezek a vagyontárgyak a közös vagyon részét képezik, azokat felelősségteljes módon kell kezelnie. (A házasság joghatásairól szóló törvény 16-17. §-a) A házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg a közös vagyon részét képező ingatlant akkor, ha az a család lakóhelyéül szolgál, vagy a házastárs vállalkozásával kapcsolatos. Továbbá a házastárs nem idegeníthet el, nem adhat zálogba. és nem terhelhet meg jelzálogjoggal semmilyen háztartási berendezést a házastársak közös otthonában, a másik házastárs számára szükséges munkaeszközöket és olyan vagyontárgyakat, amelyek a gyermekek saját személyes szükségleteire szolgálnak, ha ezek a közös vagyon részét képezik (A házasság jogkövetkezményeiről szóló törvény 19. §-a). Ha az egyik házastárs visszautasítja a fentiek szerinti rendelkezés jóváhagyását, a regionális állami közigazgatási szerv engedélyezheti azt, amennyiben nincs méltányolható indoka az elutasításnak. Ha az említett vagyontárggyal hozzájárulás vagy engedély nélkül rendelkeznek, a hozzájárulást megtagadó házastárs bíróság útján érvénytelenítheti a rendelkezést, amennyiben a harmadik fél tudta vagy tudnia kellett, hogy a vagyontárggyal rendelkező házastárs nem volt jogosult a rendelkezési jog gyakorlására. (A házasság joghatásairól szóló törvény 16. §-a and 18-20. §-a)
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
Nem.
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
A házastárs felel a házasság fennállása során vagy azt megelőzően keletkezett kötelezettségekért a közös vagyonból rá jutó résszel és saját különvagyonával. A hitelező a házastársak közös adósságának behajtása érdekében igénybe veheti a közös vagyont és a házastársak különvagyonát is. (A házasság joghatásairól szóló törvény 25. §-a)
