2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
A törvény a vagyonelkülönítő házassági vagyonjogi rendszert vélelmezi. Mindkét házastárs megtartja a házasságba általa bevitt tulajdont, és kizárólagos tulajdonosává válik a házasság során megszerzett javaknak (§ 1237 Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch, ABGB). A javakról való rendelkezésre vonatkozó alapelv az, hogy a házastársak semmilyen módon nincsenek korlátozva, és egymás adósságaiért sem kell felelniük.
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
Nincsenek ilyen feltevések.
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
Nincsen arra vonatkozó rendelkezés, hogy kötelező lenne vagyoni leltárt készíteni.
2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
Általában a házastársak szabadon rendelkeznek a saját tulajdonuk felett a házasság alatt. Ezt a rendelkezési jogot korlátozhatják bizonyos javak felett, amennyiben elidegenítési és/vagy terhelési tilalomról állapodnak meg a másik házastárs javára (§ 364c ABGB). Az ilyen tilalom földhivatali nyilvántartásba vétele megtámadhatósági alap harmadik felekkel szemben úgy, hogy a továbbiakban az adott ingatlan csak a házastárs hozzájárulásával idegeníthető el.
Amikor a házastársak közösen szereznek tulajdonjogot egy „öröklakáson” a WEG (Wohnungseigentumsgesetz) szerinti értelemben, akkor az öröklakást vagy annak használati jogát a továbbiakban szintén közösen idegeníthetik csak el (§ 13 para 4 WEG). Az öröklakás vagyoni hányadai is csak együttesen korlátozhatók, terhelhetők vagy vonhatók végrehajtás alá. Az egyik házastárs tulajdoni hányadának elidegenítését a másik házastársnak jóvá kell hagynia (§ 13 para 3 WEG). Amennyiben a lakóhely legalább az egyik házastárs sürgős lakhatási szükségleteit elégíti ki, akkor a házasság alatt a másik házastárs nem nyújthat be kérelmet az öröklakás közös tulajdonlásának megszüntetésére a § 830 ABGB szerint (§ 13 para 6 WEG).
Ha csak az egyik házastársnak van rendelkezési joga olyan lakóhely felett, amely a másik házastárs sürgős lakhatási szükségleteit elégíti ki, akkor általában az előbbi nem idegenítheti el az ingatlant a másik házastárs hátrányára (§ 97 ABGB).
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
Az ún. „hallgatólagos ügynöki megállapodás” keretében az a házastárs, aki a háztartást vezeti és nincsen jövedelme vagy csak kevés jövedelme van köthet olyan a mindennapi életben szükséges jogi tranzakciókat a másik házastárs számára, amelyek a háztartáshoz kapcsolódnak és nem haladnak meg egy bizonyos összeget a házastársak életszínvonalához viszonyítva (§ 96 ABGB). Ebben az esetben csak a képviselt házastárs válik a szerződő féllé.
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
Általában mindkét házastárs csak a saját maga által önállóan felhalmozott adósságért felel. A 2.5. pont alatt bemutatott hallgatólagos ügynöki megállapodás kivételt jelent ez alól a szabály alól.
