2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?

2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

2018. január 1-től a korlátozott házassági vagyonközösség alkalmazandó Hollandiában. Ez azt jelenti, hogy házasság fennállása alatt szerzett vagyontárgyak, valamint az összes közös adósság a közös vagyon része – lásd a Polgári törvénykönyv (BW) 1:94.-§át. Azon vagyontárgyak, melyek nem tartoznak a vagyonközösséghez a következők: az öröklés vagy ajándékozás révén szerzett vagyontárgyak, a nyugdíj, valamint a Különválás esetére megállapított nyugdíjjogosultság kiegyenlítéséről szóló törvény szerinti özvegyi nyugdíj. Ez a házassági vagyonjogi rendszer a 2018. január 1-jén vagy után megkötött házasságok, és az ezen időpontot megelőzően kötött házasságok esetén alkalmazandó, utóbbi esetben, ha a felek a törvényi házassági vagyonjogi rendszert alkalmazták, és megszüntetik a házassági vagyonjogi megállapodást. A házassági közös vagyon tartalmazza a házastársak házasságkötés előtt (pl. az együttélés alatt) közös tulajdonában álló vagyontárgyakat is. Speciális szabályok alkalmazandók, amennyiben a házastársak egyike vállalkozó – lásd a BW 1:95.§-át.

A január 1-jét megelőzően kötött házasságok esetén a törvényi házassági vagyonjogi rendszer hatályban marad. A korábbi törvényi rendszer átfogó vagyonközösségi rendszer. Szerződés hiányában a törvényes vagyonjogi rendszer a vagyonközösség (lásd a BW 1:94. cikkének 1. bekezdését). Minden, a házasság kezdetén a házastársak tulajdonában lévő vagyontárgy és minden ezt követően megszerzett vagyontárgy a közös vagyon részét képezi addig, amíg a vagyonközösség fel nem bomlik. Azok az öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyontárgyak, amelyek az elhunyt végrendelete vagy az ajándékozó szándéka szerint a közös vagyonon kívül maradnak (kizárási záradéknak is nevezik), továbbá „a nyugdíjjogosultságok válás esetén történő kiegyenlítéséről szóló törvény” alapján a nyugdíjjogosultságok és a túlélő eltartottak nyugdíjai nem képezik a közös vagyon részét. Azok a vagyontárgyak (és adósságok), amelyek kizárólag egy házastárshoz kötődnek, szintén nem tartoznak a közös vagyonhoz (lásd a BW 1:94. cikkének 5. bekezdését). Az esetjog alapján a különleges nyugdíjjogosultságok és a nemvagyoni kár megtérítése a különvagyonba tartoznak. Az összekapcsolódást más esetekben nem könnyen fogadják el. A különvagyon hozamai szintén a különvagyonba tartoznak (lásd a BW 1:94. cikkének 6. bekezdését). Az egyes házastársak által vállalt adósságok – a különvagyont érintő adósságok kivételével – szintén a közös vagyonba tartoznak, és azokat a közös tulajdonú vagyontárgyakból kell kifizetni (lásd a BW 1:94. cikkének 7. bekezdését).

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

Abban az esetben, ha a válási eljárás alatt vita alakul ki arról, hogy kinek a tulajdonában van adott vagyontárgy, és egyik házastárs sem tudja bizonyítani a vagyontárgyra vonatkozó jogosultságát, akkor az adott vagyontárgy a közös vagyon része lesz, azonban ez a szabály nem érintheti hátrányosan a hitelezőket (lásd a BW 1:94. cikkének 8. bekezdését).

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

Nem

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

A valakinek a nevében szerzett vagyontárgyakat (pl. ingatlanok vagy részvények egy NV-ben (részvénytársaság) vagy egy BV-ben (korlátolt felelősségű társaság)) az a házastárs kezeli, akinek a nevében azokat szerezték. A közös vagyonba tartozó minden egyéb vagyontárgyat az egyes házastársak külön kezelhetik (lásd a BW 1:97. cikkét). A házastársi közös otthont csak mindkét házastárs beleegyezésével lehet értékesíteni (lásd a BW 1:88. cikkét). Beleegyezés szükséges továbbá a házastársi közös otthon jelzáloggal történő megterheléséhez is. Abban az esetben, ha a másik házastárs – távollétében vagy egyéb ok miatt – nem tudja, vagy nem akarja jóváhagyását adni, a bíró megadhatja a hozzájárulást. Ha a későbbiekben kiderül, hogy hiányzik a hozzájárulás, a másik házastárs három éven belül (lásd a BW 3:52. cikkét) kezdeményezheti a jogi aktus érvénytelenítését (lásd a BW 1:89. cikkét).

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

Lásd a 2.4. alatti választ.

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

A házasság fennállása alatt mindkét házastárs egyetemlegesen felelős a háztartási kiadásokért, valamint a gyermekek tartási és nevelési költségeiért (lásd a BW 1:85.§-át). Ez a kötelezettség független az alkalmazott vagyonjogi rendszertől.

Lásd a 2.5. választ a háztartás adósságaira vonatkozóan, és a 2.2. választ az egyéb adósságokra vonatkozóan. A hitelezők a házastársak teljes vagyonából kielégítést kereshetnek. Amennyiben az egyik házastárs a magánvagyonából közös adósságot fizetett ki, megtérítésre jogosult (lásd a BW 1:95. cikkét). A házastárs saját adósságát a házasság fennállása alatt kiegyenlítheti a közös vagyonból, de ebben az esetben a másik házastárs jogosult megnevezni a hitelezőknek az adósságért felelős házastárs saját vagyontárgyait, amelyekből az adósság kiegyenlíthető. Amennyiben magánadósság a közös vagyonból kerül kiegyenlítésre, akkor az adósságért felelős házastárs köteles kárpótolni a vagyonközösséget (lásd a BW 1:96. cikkét 4. bekezdését).