2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

Ha házassági vagyonjogi szerződésben eltérően nem rendelkeznek, a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik (törvényes vagyonjogi rendszer). A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.

(A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [a továbbiakban: Polgári törvénykönyv] 4:34.§ (2) bekezdése és 4:35.§ (1) bekezdése)

A házastársak osztatlan, egyenlő arányú közös tulajdona mindaz, amit a házassági vagyonközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik (lásd alább). Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett. Ebből azonban le kell vonni a vagyonkezelés, a fenntartás költségeit, valamint a terheket.

(A Polgári törvénykönyv 4:37.§ (1) bekezdése, valamint (3-4) bekezdései)

A házastárs különvagyonához tartozik:

• a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
• a házassági vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és a részére nyújtott ingyenes juttatás;
• a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
• a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
• a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;
• a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy, és a különvagyona helyébe lépő érték.

Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, öt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

(A Polgári törvénykönyv 4:38.§ (1-3) bekezdései)

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

A házassági vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyról azt kell vélelmezni, hogy az a közös vagyonba tartozik, amennyiben a Polgári törvénykönyv eltérően nem rendelkezik, és be nem bizonyítják, hogy az valamelyik házastárs különvagyona.

Ha pedig valamilyen – a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó - kötelezettséget a házassági vagyonközösség ideje alatt teljesítettek, úgy kell tekinteni, hogy azt a közös vagyonból teljesítették, kivéve, ha ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Ha a közös- vagy a különvagyon értéke a vagyonközösség fennállása alatt megnőtt, azt kell vélelmezni, hogy az értéknövekedés forrása (pl. befektetés, felújítás vagy fenntartás) a közös vagyonból származott, kivéve, ha ennek az ellenkezőjét bizonyítják.

(A Polgári törvénykönyv 4:40.§ (1-2) bekezdései)

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

A magyar jog alapján a házastársak nem kötelesek vagyonleltárt készíteni.

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja. Ezt a jogot egyik házastárs sem gyakorolhatja a másik házastárs jogai és jogi érdekei sérelmére.

A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindkét házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy megóvásához vagy fenntartásához szükségesek. Az állag megóvására vonatkozó halaszthatatlan intézkedéseket a házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül is megteheti, de köteles erről a másik házastársat késedelem nélkül értesíteni.

(A Polgári törvénykönyv 4:42. § (1-2) bekezdései)

Speciális szabályok érvényesülnek a vagyonközösséghez tartozó, de az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak használatának és kezelésének jogát illetően, valamint akkor, ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, a tagsági vagy részvényesi jogok gyakorlása tekintetében.

(A Polgári törvénykönyv 4:43. § (1-2) bekezdései)

A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek. Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött szerződéshez a másik házastárs által megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve.

(A Polgári törvénykönyv 4:45. §-a)

A házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését - ha a Polgári törvénykönyv eltérően nem rendelkezik - a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.

Ha a házastárs a szerződést a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése, foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötötte, a másik házastárs akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha a szerződést kötő harmadik személynél a szerződés ellen, annak megkötése előtt kifejezetten tiltakozott.

(A Polgári törvénykönyv 4:46. §-a)

A házastárs a vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal, és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni.

(A Polgári törvénykönyv 4:48. §-a)

A házastársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatáról az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a házastárs a házastársával együttesen vagy házastársa hozzájárulásával rendelkezhet. A hozzájárulást vélelmezni nem lehet.

(A Polgári törvénykönyv 4:77.§ (1) bekezdése)

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon ráeső részével felel.

A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége a házastársa által a hozzájárulásával kötött szerződésért a harmadik személlyel szemben a közös vagyonból a tartozás esedékességekor rá eső vagyoni hányad erejéig áll fenn.

(A Polgári törvénykönyv 4:49.§-a)

Ha a házastárs a másik házastársnak a közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.

(Polgári törvénykönyv 4:50.§-a)

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei, és közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötelezettségből eredő tartozásokat. Nem tartoznak a közös vagyonba azok a terhek, tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek

(A Polgári törvénykönyv 4:37.§ (2) és (4) bekezdései)

A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul. A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.

A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,

• amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást;
• amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul;
• amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és
• amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.

A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben.

(A Polgári törvénykönyv 4:39.§ (1-4) bekezdései)

A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket, a közös háztartás költségeit, a házastársak és a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fedezni. Ha a közös vagyon ezen költségeket és kiadásokat nem fedezi, azokhoz a házastársak különvagyonukból, azok arányában kötelesek hozzájárulni. Ha csak az egyik házastársnak van különvagyona, a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátania.

(A Polgári törvénykönyv 4:44.§-a)

Print this topic

back to top