2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?

2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

Spanyolországnak nincs egységes házassági vagyonjogi rendszere vagy joganyaga, így az e kérdésre adott válaszok kifejezetten a Spanyol Polgári Törvénykönyvre hivatkoznak a vagyonjoggal kapcsolatos kérdésekben (kivéve az autonóm közösségek jogszabályainak tárgyalását – lásd a 2.7. pontot).

Azt a házassági vagyonjogi rendszert kell alkalmazni, amelyet a házastársak a házassági szerződésben kikötöttek (a Polgári Törvénykönyv 1315. cikke) (vagyonszerzési közösség [sociedad de gananciales], vagyonelkülönítési rendszer vagy vagyonszerzésben való részvétel rendszere). Szerződés hiányában a vagyonszerzési közösség az alkalmazandó házassági vagyonjogi rendszer (a Polgári Törvénykönyv 1316. cikke). Ebben a rendszerben a házastársak által kapott szerzemények és juttatások a rendszer alkalmazása alatt közös tulajdonban vannak, és a rendszer megszüntetésekor egyenlő mértékben oszlanak meg (a Polgári Törvénykönyv 1344. cikke). A rendszer rendelkezik a személyes és közös vagyon meglétéről is, és megengedi, hogy a személyes vagyon közös vagyonná váljon, illetve fordítva; amennyiben erről a házastársak közokiratba foglalva megállapodást kötöttek. A személyesnek tekintett vagyontárgyakat a Polgári Törvénykönyv 1346. cikke sorolja fel. Ideértendőek a házastársak által a házasságba hozott, illetve a házasság alatt ellenszolgáltatás nélkül megszerzett vagyontárgyak.

A közösnek tekintett vagyontárgyakat a Polgári Törvénykönyv 1347. cikke sorolja fel. Saját vagyontárgyai felett mindkét házastárs szabadon rendelkezhet és egyikük sem felel a másik adósságaiért (a Polgári Törvénykönyv 1373. cikke).

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

A vagyonszerzési közösség rendszerben jogi vélelmek vonatkoznak arra, hogy kit illet a vagyon (a vélelem alapján a vagyon közös vagyonnak tekintendő, amíg ennek ellenkezőjét nem bizonyítják [a Polgári Törvénykönyv 1361. cikke]).

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

Nem szükséges a vagyontárgyakról és kötelezettségekről a házasságkötés előtt vagyonleltárt készíteni, de célszerű. Ugyanakkor szükség van egy leltárra a vagyonközösség megszüntetése után és felszámolása előtt (a Polgári Törvénykönyv 1396. cikke). Akkor is szükséges a leltár, ha a vagyonszerzési közösség rendszert bírósági határozat útján szüntetik meg, és jogvita van folyamatban a megszüntetés okának fennállásáról (a Polgári Törvénykönyv 1394. cikke).

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

A közös vagyon (szerzemények) kezeléséről a Polgári Törvénykönyv 1375–1391. cikkei rendelkeznek. Minden házastárs a saját személyes vagyontárgyait kezeli (habár különleges rendelkezések vonatkoznak a családi otthonra, amelyek szerint ennek kezeléséhez minden esetben szükség van mindkét házastárs megállapodására [a Polgári Törvénykönyv 1320. cikke]). A közös vagyontárgyak mindkét házastárs közös kezelésében vannak (a Polgári Törvénykönyv 1375. cikke), kivéve, ha erről másként állapodtak meg a házassági szerződésben. A házasság alatt a házastársak főszabály szerint szabadon rendelkezhetnek személyes vagyontárgyaik felett.

Bármelyik házastárs önállóan kezelheti a közös vagyont, illetve rendelkezhet felette a házijog gyakorlása során (a Polgári Törvénykönyv 1319. cikkeés a Polgári Törvénykönyv 1365. cikke) a családi otthon kivételével (még akkor is szükséges a másik házastárs hozzájárulása, ha az kizárólag az egyik házastárs tulajdonában van [a Polgári Törvénykönyv 1320. cikke]).

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

Azokban az esetekben, amelyek nem tartoznak a házijog hatáskörébe, mindkét házastárs hozzájárulása szükséges a közös vagyonnal történő rendelkezéshez, de bizonyos körülmények között a hozzájárulást a bíróság is megadhatja (a Polgári Törvénykönyv 1377. cikke). Hozzájárulás hiányában a másik házastárs megváltoztathatja ezen ügyleteket (a Polgári Törvénykönyv 1322.  és 1377. cikke). Amennyiben a rendelkezés ellenszolgáltatás nélkül történik, minden esetben szükség van mindkét házastárs hozzájárulására, ellenkező esetben az ügylet semmis (a Polgári Törvénykönyv 1378. cikke). A Törvénykönyv szabályozza a másik házastárs jogai ellen irányuló tisztességtelen jogügyleteket is (a Polgári Törvénykönyv 1391. cikke).

Az egyik házastárs által kötött ügylet kizárólag akkor bír kötelező érvénnyel a másik házastárs tekintetében, ha az utóbbi ebbe kifejezetten vagy hallgatólagosan beleegyezett. Ellenkező esetben az ügyletet meg lehet változtatni (a Polgári Törvénykönyv 1322. cikke) vagy csalás esetén érvényteleníteni lehet (a Polgári Törvénykönyv 1391. cikke).

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

A házastársak személyes adósságaikért maguk felelnek, és kizárólag személyes vagyonuk használható fel ezen adósságok kielégítésére, azonban amennyiben ez nem elegendő, a hitelezők követelhetik az adósság megtérítését a házastárs közös vagyonból rá eső részéből is (a Polgári Törvénykönyv 1373. cikke). Ilyen esetekben a vagyonközösséget megszüntetik, és innentől kezdve a vagyonelkülönítési rendszer alkalmazandó a házastársak között (a Polgári Törvénykönyv 1374. cikke).

A közös vagyon felhasználható a családi költségek fedezésére (a Polgári Törvénykönyv 1318. cikke) és a családi szükségletek kielégítésére, a vagyontárgyak szokásos kezelésére és a házastársak szakmájának vagy hivatásának gyakorlására (a Polgári Törvénykönyv 1362. cikke). Az egyik házastárs által a házijog keretén belül vállalt adósságok a közös vagyonból, az adós házastárs személyes vagyonából és pótlólagosan a másik házastárs személyes vagyonából elégíthetőek ki (a Polgári Törvénykönyv 1319. cikke). A közös vagyont a hitelezők minden esetben felhasználhatják (a Polgári Törvénykönyv 1365. cikke). Az a házastárs, aki személyes vagyonát használta fel a közös adósság kifizetésére, a közös vagyonból visszatérítésre jogosult (a Polgári Törvénykönyv 1364. cikke).

Az autonóm közösségekben (régiókban) is vannak törvényes házassági vagyonjogi rendszerek: