2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
A törvényes házassági vagyonjogi rendszer a vagyonközösség (az olasz Polgári Törvénykönyv 159. cikke).
A törvényes vagyonközösség a közös vagyon, a személyes tulajdon és a halasztott közös vagyon létezését írja elő.
Az a vagyon, amelyet a házastársak a házasságkötés után – akár külön-külön, akár együttesen – szereznek meg, a közös vagyon részét képezi, a személyes vagyon és a halasztott közös vagyonhoz tartozó vagyon kivételével (a Polgári Törvénykönyv 177. cikke).
A személyes vagyon részét képezik következők:
- a. a házasságkötés előtt vagy a vagyonközösség elfogadása előtt szerzett vagyon;
- b. a házasságkötés után ajándékozási vagy öröklési jogcímen szerzett vagyon, kivéve, ha azt hiteles ajándékozási okiratba foglalták vagy olyan végrendeletbe, amely szerint az közös vagyonnak számít;
- c. szigorúan a házastárs személyes használatára szolgáló vagyontárgyak és azok tartozékai;
- d. azok a vagyontárgyak, amelyekre valamelyik házastársnak foglalkozása végzéséhez van szüksége;
- e. kártérítés jogcímén kapott vagyon, valamint valamennyi olyan nyugdíj, amelyet a munkaképesség teljes vagy részleges elvesztése miatt folyósítanak;
- f. azok a vagyontárgyak, amelyeket a fent említett vagyontárgyak átruházásával vagy cseréjével azok helyébe léptek, amennyiben azt a szerzés idején kifejezetten kikötötték.
A fenti c), d), f) pontokban említett vagyontárgyak esetében, amennyiben ingatlanokról vagy a megfelelő vagyonnyilvántartásba bejegyzett ingóságokról van szó, és a szerzés a házasságkötés után történt, úgy lehet ezeket kizárni a közös vagyonból, hogy a kizárást a szerzési ügylet során és a másik házastárs részvételével ki kell nyilvánítani (a Polgári Törvénykönyv 179. cikke).
Halasztott közös vagyon a következő:
- az egyik házastárs személyes vagyonának hozama és az ő egyéni tevékenységéből származó haszon, feltéve, hogy ezek a vagyonközösség felbontásakor még mindig léteznek (a Polgári Törvénykönyv 177. cikkének b) és c) pontja);
- azok a vagyontárgyak, amelyek célja az egyik házastárs vállalkozásának működtetése, amennyiben a vállalkozást a házasságkötés után hozták létre, valamint a házasságkötés előtt létrehozott vállalkozás vagyonának gyarapodása, feltéve, hogy ezek a vagyonközösség felbontásakor még mindig léteznek (a Polgári Törvénykönyv 178. cikke).
A halasztott vagyonközösség csak a vagyonközösség felbontásakor alkalmazandó. A a választott jogelméleti értelmezéstől függően nem jelenti a dolgok vagy jogok tényleges közös tulajdonjogát Az egyik házastárs a halasztott vagyonközösség alapján követelheti a másik házastárstól a vagyon értékének felét. Amennyiben nem tudnak megállapodni erről az értékről, azt a bírónak kell eldöntenie.
Öröklés esetében ez az elhunyt házastárs adósságát testesíti meg, amelyet a túlélő házastárs részére kell megfizetni.
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
Ezzel ellentétes bizonyíték hiánya esetén az ingóságokat a közös vagyon részének kell tekinteni (a Polgári Törvénykönyv 195. cikke).
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
A házastársak nem kötelesek vagyonleltárt készíteni.
2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
A közös vagyont a házastársak egyénileg is kezelhetik.
Ugyanakkor a rendkívüli vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyletek lebonyolításáról és olyan szerződések megkötéséről, amelyekkel személyes haszonélvezetet hoznak létre, a két házastársnak közösen kell rendelkeznie. Az ezekkel kapcsolatos bírósági eljárásokban szintén a két házastársnak közös képviseleti joga van (a Polgári Törvénykönyv 180. cikke).
Nyilvános nyilvántartásban szereplő ingóságok vagy ingatlanok esetében semmissé nyilvánítható az az elidegenítési ügylet (eladás, stb.), amelyhez nem szerezték meg – szükség esetén – a másik házastárs jóváhagyását, és ez ügyben keresetet indíthat az a házastárs, akinek a jóváhagyása szükséges lett volna, az erről való tudomásszerzését követő egy éven belül, de minden esetben a bejegyeztetést követő egy éven belül; minden más esetben a másik házastárs jóváhagyása nélkül eljáró házastárs a másik kérésére köteles visszaállítani a közös vagyont az ügylet lebonyolítása előtti állapotába, vagy ha ez már nem lehetséges, megfizetni annak értékét (a Polgári Törvénykönyv 184. cikke).
Egy házastárs kizárólag a vagyonközösség jogerős megszüntetését követően idegenítheti el a közös vagyonból rá eső részt.
Ha valamelyik házastárs a jóváhagyást megadását megtagadja, távol van, illetve más módon van akadályoztatva, a másik házastársat a bíróság felhatalmazhatja a szükséges intézkedések megtételére (a Polgári Törvénykönyv 181. és 182. cikke). Ezen túlmenően, a bíró kizárhatja az egyik házastársat a vagyon kezeléséből, amennyiben az rossz gazdának bizonyult (a Polgári Törvénykönyv 183. cikke). Amennyiben az egyik házastárs korlátozottan cselekvőképes, cselekvőképtelen, vagy rossz gazdának bizonyult, a bíróság vagyonmegosztást rendelhet el, ami a vagyonközösségi rendszer megszűnésének egyik okát jelenti (a Polgári Törvénykönyv 193. cikke).
A személyes vagyont és a halasztott közös vagyont illetően, a tulajdonos mindenféle kezelési és elidegenítési ügyletet egyedül végezhet (a Polgári Törvénykönyv 185. cikke).
Nincsenek kifejezetten a közös otthonra vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések, sem pedig a nem tulajdonos házastársra vonatkozó, kifejezett védelmi intézkedések.
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
Mindegyik házastárs külön is jogosult a közös vagyon szokásos kezelésére (a Polgári Törvénykönyv 180. cikke). A közös vagyon a család érdekében vállalt kötelezettségek fedezetét jelenti még akkor is, ha valamelyik házastárs egyedül vállalta azokat (a Polgári Törvénykönyv 186. cikke).
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
Ha a hitelezők követelésük teljes mértékű kielégítését nem kapják meg a személyes vagyonból, az adós házastárs a közös vagyonból az őt megillető rész erejéig tartozik felelősséggel azon adósságokért, amelyeket a házastárs a házasságkötés után vállalt olyan ügyletek bonyolításával a másik fél jóváhagyása nélkül, amelyek a szokásos kezelés körét meghaladják (a Polgári Törvénykönyv 189. cikke).
Az egyik házastárs személyes hitelezői kiegészítő lehetőségként a közös vagyonból az adós házastársat a közös vagyonból megillető rész mértékéig kaphatnak kielégítést még akkor is, ha a tartozás a házasságkötés előtt keletkezett. Nem biztosított tartozás esetében a közös vagyonnal szemben hitelezők elsőbbséget élveznek az egyik házastárs személyes hitelezőivel szemben (a Polgári Törvénykönyv 189. cikke).
A közös vagyonhoz kapcsolódó tartozások esetében a hitelezők kiegészítő lehetőségként – amennyiben a közös vagyon nem bizonyul elegendőnek – a követelés felének mértékéig az egyes házastársak személyes vagyonából is támaszthatnak igényt követelésük kielégítésére (a Polgári Törvénykönyv 190. cikke).