2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?

A Nemzetközi magánjogról szóló törvény 49. §-ának 4. bekezdése értelmében a házastársak megállapodhatnak arról, hogy vagyonjogi jogviszonyaikat:

• az egyik házastárs állampolgársága szerinti jog, vagy
• az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye szerinti jog, vagy
• ingatlan esetében az ingatlan fekvési helye szerinti jog, vagy
• a cseh jog szabályozza.

A megállapodást közjegyzői okiratban, vagy amennyiben a megállapodást külföldön kötötték, hasonló formában kell megkötni.

A Cseh Köztársaságban alkalmazott törvényes házassági vagyonjogi rendszer a házastársi vagyonközösség, amelyet a Polgári Törvénykönyv szabályoz (89/2012. törvény).

A házastársi közös vagyon részletesebb meghatározását a Polgári törvénykönyv 709.,710. és 3040. paragrafusaiban találjuk, melyek alapján a házastársak közös vagyonába tartoznak:

• Azok a vagyontárgyak, amelyeket egyik vagy mindkét házastárs a házasság fennállása alatt szerzett, azon vagyontárgyak kivételével, amelyek(et):
  • az egyik házastárs személyes szükségleteinek kielégítését szolgálják;
  • az egyik házastárs ajándékozás, öröklés vagy hagyomány útján szerzett, amennyiben az ajándékozó az ajándékozási szerződésben, vagy az elhunyt végrendeletében másképp nem rendelkezett;
  • az egyik házastárs által kártérítésként kapott, kivéve a nem vagyoni kártérítést;
  • az egyik házastárs a különvagyonára vonatkozó ügylettel szerzett;
  • az egyik házastárs különvagyonának megkárosodása, megsemmisülése vagy elvesztése miatt kártérítésként kapott;
  • a házasságkötés előtt a dolog felett tulajdonjoggal rendelkező házastárs jogutódja visszatérítési igény alapján kapott vissza.

A házastársak közös vagyonához tartozik a házastársak különvagyonainak haszna, valamint az egyik házastárs részesedése gazdasági társaságban vagy szövetkezetben, amennyiben a házastárs a házasság alatt vált a gazdasági társaság vagy a szövetkezet tagjává (kivétel ez alól az az eset, ha a részesedés a fent említett kivételek közé tartozik.

• A házasság fennállása alatt a házastársak által vállalt adósság, kivéve, ha az(t)
  • a házastársak egyike különvagyonának minősülő vagyontárgyhoz kapcsolódik, és mértéke meghaladja a különvagyon hasznát, vagy
  • az egyik házastárs a másik jóváhagyása/hozzájárulása nélkül vállalta, anélkül, hogy az a mindennapi vagy közös családi szükségletek fedezetét szolgálná.

2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?

A cseh jogban jelenleg nem léteznek ilyen vélelmek.

2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?

Nem létezik olyan rendelkezés, amely kötelezővé tenné vagyonleltár készítését. Mindamellett a házasság megszűnése (felbontása), vagy a házastárs halála esetén célszerű leltárt készíteni a házastársak közös vagyonának megosztásával kapcsolatosan.

2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?

Mindkét házastárs (vagy megállapodásuk alapján egyikük) közösen használja, és tartja fenn azokat a vagyontárgyakat, amelyek közös vagyonuk részét képezik. A közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak mindennapi kezelését bármelyik fél végezheti (például közös háztartási ügyek intézése, az olyan rendszeres fizetési kötelezettségek teljesítése, mint lakbér és azzal kapcsolatos szolgáltatások, étkezési kiadások, szokásos fogyasztási cikkek beszerzése). A házastársak közös vagyonához tartozó vagyontárgyakkal kapcsolatos, nem mindennapi ügyekben (pl. ingatlan vagy nagyobb értékű vagyontárgyak átruházása, ingatlan megterhelése), mindkét házastárs hozzájárulása szükséges. Amennyiben a másik házastárs alapos ok nélkül megtagadja a hozzájárulást, vagy nem képes kifejezni véleményét, a másik házastárs kérelme alapján a bíróság ítélettel helyettesítheti azt. Amennyiben az egyik házastárs annak ellenére a másik házastárs hozzájárulása nélkül jár el, hogy mindkét házastárs hozzájárulása a törvény által megkövetelt, a másik házastárs az eljárás érvénytelenné nyilvánítását kérheti (a Polgári törvénykönyv 713 és 714. §-ai). Amennyiben azonban a bíróság nem mondja ki az érvénytelenséget, a házastárs eljárása hatályban marad (a Polgári törvénykönyv 586.§ 2. bekezdése). Ezen rendelkezések kizárólag akkor alkalmazandóak, ha a házassági vagyonjogi szerződésben a felek nem rendelkeztek eltérően, vagy bírósági határozatban nem került sor módosításra.

2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?

Mindkét házastárs egyetemlegesen jogosult és kötelezett azokkal a közös vagyonra vonatkozó jogügyletekkel kapcsolatosan, amelyeket bármelyikük kötött a mindennapi vagyonkezelés körében (a Polgári Törvénykönyv 713. §-ának 3. bekezdése).

2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?

Mindkét házastárs egyetemlegesen felel azokért a tartozásokért, amelyek közös vagyonukat terhelik (a Polgári Törvénykönyv 713. § 2. bekezdése). Ezen tartozások a házastársak közös vagyonából vagy mindkét házastárs különvagyonából elégíthetők ki.

A házastársak házassági vagyonjogi szerződésükben kizárhatják a tartozásokért fennálló egyetemleges felelősséget, azonban ezen megállapodás csak akkor hatályos harmadik személlyel szemben, ha a harmadik személy ahhoz hozzájárul (a Polgári törvénykönyv 719. § 2. bekezdése), vagy, ha a szerződés a házastársak közös kérelmére bejegyzésre került a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartásába (a Polgári törvénykönyv 721. § 1. bekezdése).

A házastársak önállóan felelnek azon tartozásokért, melyek nem tartoznak közös vagyonukba, például a következő tartozások tartoznak ezen körbe:

• a házastársak különvagyonához tartozó adósságok, amennyiben azok meghaladják a különvagyon hasznát;
• az egyik házastárs által a másik beleegyezése nélkül vállalt olyan adósságok, melyeket a házastárs nem a család mindennapi szükségleteinek kielégítése érdekében vállalt;
• az egyik házastárs jogsértése miatt keletkezett tartozás;
• az állam és a hatóságok felé megtérítendő tartozás;
• a házasságkötést megelőzően keletkezett adósság.

Végrehajtási eljárás során ezen tartozások (kivéve a házasságkötést megelőzően keletkezett adósságokat) nem kizárólag a felelős házastárs különvagyonából, hanem a házastársak közös vagyonából is kielégíthetők.

Print this topic

back to top