2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
A törvény által előírt házassági vagyonjogi rendszer a halasztott vagyonközösségi rendszer. Ezt a rendszert a házasságról szóló törvénykönyv (1987:230) (a továbbiakban: ÄktB) szabályozza. Mindegyik házastárs a saját vagyonának tulajdonosa függetlenül attól, hogy a vagyont a házasság előtt vagy alatt szerezte, és mindegyikük maga felel a hitelezők felé a saját tartozásaiért (ÄktB 1:3). Ugyanakkor azonban mindkét házastársat megilleti a házassági jog, melynek értelmében a házasság megszűnésekor a házassági vagyon nettó értékének fele illeti meg. A házassági jog tehát nem azonos a tulajdonjoggal. Minden olyan vagyon, amely nem különvagyon, házassági vagyonnak számít (ÄktB 7:1). Különvagyon létrejöhet házassági szerződés révén, vagy harmadik személy kikötése, például végrendelet folytán (ÄktB 7:2).
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
Eltérő rendelkezés hiányában a házastársak vagyona házassági vagyonnak számít.
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
A válókereset benyújtásakor a szükséges mértékben jegyzőkönyvbe veszik mindkét házastárs vagyonát és kötelezettségeit a kereset benyújtásának időpontjára vonatkozóan. Abban az esetben is jegyzőkönyvezni kell a vagyont és a kötelezettségeket, ha a házasság valamelyik házastárs halála miatt szűnik meg. Ha hagyatéki leltárt kell készíteni, a bíróság kinevez egy megosztási jegyzőt (ÄktB 17. fejezet). Fontos megjegyezni, hogy a svéd jogban a házastársak vagyonáról nem készül jegyzőkönyv a házasságkötés idején.
2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
Mindkét házastárs szabadon rendelkezik a saját vagyonával. Ugyanakkor a házaspár közös otthonával, háztartási berendezéseivel és általában bármilyen ingatlannal történő rendelkezéshez a másik házastárs hozzájárulása szükséges. Ezeket a korlátozásokat az ÄktB 7:5 tartalmazza, és alapvetően azt jelentik, hogy a házastárs hozzájárulása szükséges a vagyon jelzáloggal való megterheléséhez, elzálogosításához, bérbeadásához és értékesítéséhez, akár valamelyik házastárs házassági vagyonáról, akár különvagyonáról van szó. Az ÄktB 7:5-ben foglalt korlátozások megsértésének jogkövetkezményeit a ÄktB 7:8-9 tartalmazza. Röviden azt mondhatjuk, hogy a korlátozások megsértésével kötött jogügyletek érvénytelenek, és általános szabály, hogy a vagyontárgy az eredeti tulajdonosra száll vissza. A tulajdonos azonban megteheti, hogy általános bírósághoz fordul, és kérheti, hogy bizonyos vagyontárgyakkal a másik házastárs hozzájárulása nélkül rendelkezhessen (ÄktB 7:8). A válókereset benyújtásakor (az úgynevezett kritikus időben) továbbá, mindkét házastársat elszámolási kötelezettség terheli arra vonatkozóan, hogy hogyan járnak el a vagyonmegosztás körébe tartozó vagyontárgyak és kötelezettségek tekintetében (ÄktB 9:2-3). A házastárs érdekeinek védelmében a vagyonmegosztás során a bíróság a házastárs kérelmére megvonhatja a másik házastárstól bizonyos vagyontárgyak használatának jogát (svédül: särskild förvaltning) (ÄktB 9:8) mindaddig, amíg be nem fejeződik a vagyonmegosztás.
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
Az egyik házastárs által kötött jogügyletek nem kötelezik a másik házastársat. Mindegyik házastárs a saját vagyonának tulajdonosa és maga felel a saját tartozásaiért. A házastársak csak azokért a tartozásokért felelősek együttesen, amelyeket a két házastárs közösen vállalt.
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
A házastársak kizárólag a saját tartozásaikért felelnek, függetlenül attól, hogy azok a különvagyonhoz vagy a házassági vagyonhoz kapcsolódnak. A házastárs vagyona – függetlenül attól, hogy házassági vagyonról vagy különvagyonról van szó – felhasználható akár a saját, akár mindkét házastárs tartozásainak visszafizetésére, amennyiben a házastársak közösen vállalták az adósságot, ezért egyetemlegesen felelnek annak visszafizetéséért.
