2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
A finnországi házassági törvény értelmében az a vagyon, amelyet egy házastárs a házasságkötés előtt szerzett, és az a vagyon is, amelyet a házasság fennállása alatt szerez, a saját kizárólagos tulajdona (a házasságról szóló törvény 34. §-a). Ettől eltérő megállapodás hiányában, a házastársaknak házassági joguk van egymás vagyonára, függetlenül attól, hogy ingóságról vagy ingatlanról van szó. A házasság felbontása esetén azt a vagyont, amelyre a házassági jog vonatkozik (házassági vagyon), meg kell osztani. Ugyanakkor egy ajándékozó, örökhagyó vagy biztosított dönthet úgy, hogy egy megajándékozott, örökös vagy biztosítási kedvezményezett házastársa nem rendelkezhet házassági joggal arra a vagyonra, amelyet a házastársa ajándékként, végrendelet útján vagy egy biztosítás kedvezményezettre vonatkozó rendelkezése révén kapott (a házasságról szóló törvény 35. §-a).
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
Ellenkező értelmű rendelkezés hiányában a házastársak minden vagyontárgyát úgy kell tekinteni, mint amelyre a házassági jog kiterjed.
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
Az egyik házastárs megkérheti a másikat arra, hogy vegyen részt egy a mindkettőjük ingóságait tartalmazó leltár készítésében. Amennyiben vita támad arról, hogy kit illet a vagyon, a bíróságnak kell határoznia arról, hogy a leltárt milyen bizonyítékokkal kell alátámasztani (a házasságról szóló törvény 60. §-a). A gyakorlatban elkerülhetetlen a leltárkészítés a válási eljárás megindítását követően és a közös vagyon megosztása előtt, mivel más módon nem lehet megállapítani, hogy milyen vagyontárgyakra vonatkozik a házassági jog.
2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
A házasság fennállása alatt a tulajdonos házastárs önállóan kezeli saját vagyonát (a házasságról szóló törvény 36. §-a). Ugyanakkor, ha a házaspár közös otthona kizárólag az egyik házastárs tulajdona, a másik házastárs hozzájárulása szükséges, ha azzal rendelkezni kíván. Ha a tulajdonos házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül rendelkezik a közös otthonnal, ez utóbbi megtámadhatja a jogügyletet. Erre a keresetre jogvesztő határidő vonatkozik, amely három hónappal a jogügylet megkötése után ér véget (a házasságról szóló törvény 38. §-a). Ha a házastársak közös tulajdonában áll vagyontárgy, az ilyen vagyontárgyra vonatkozó ügyleteket is közösen kell végezniük. Ha az egyik házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül elidegenít vagy elzálogosít olyan ingóságot, amely a másik házastársé vagy a házastársak közös tulajdona, ez utóbbinak joga van az ingóság ellenértékét követelni. Ha a harmadik fél nem jóhiszeműen járt el, vagy ha a jogügylet nem ellenérték fejében történt, a házastárs jogosult a vagyon visszakövetelésére megváltás nélkül (a házasságról szóló törvény 58. §-a).
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
Mindkét házastárs egyetemlegesen felel azokért a tartozásokért, amelyeket bármelyikük vállalt a család megélhetése érdekében (lásd a 2.5. pont alatt).
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
Mindkét házastárs kizárólagosan felel azokért a tartozásokért, amelyeket a házasság megkötése előtt vagy annak fennállása alatt vállaltak. Ezzel ellentétben, mindkét házastárs egyetemlegesen felel azokért a tartozásokért, amelyeket egyikük vállalt a család megélhetése érdekében. A házastársak azonban nem felelnek közösen azoknak a pénzkölcsönöknek a visszafizetéséért, amelyeket az egyik házastárs vett fel a megélhetésre, illetve a megélhetés miatt keletkezett semmilyen egyéb tartozásért, amennyiben a hitelezőnek tudomása volt arról, hogy a házastársak kapcsolatuk felbomlása miatt külön élnek (a házasságról szóló törvény 52. §-a). A házastársak egyetemlegesen felelnek azokért a tartozásokért, amelyeket a házasság fennállása alatt vállaltak, kivéve, ha másként állapodnak meg (a házasságról szóló törvény 53. §-a).
