2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
Házassági szerződés hiányában a házastársak között vagyonközösség alkalmazandó (a Máltai Polgári Törvénykönyv 1316. cikke). A közös vagyon felöleli mindazt a vagyont, amelyet mindkét házastárs munkája révén szerzett, illetve mindkét házastárs vagyonának hasznait, valamint azt az ingó- és ingatlanvagyont, amelyet mindkét házastárs ellenérték fejében szerzett a házasság fennállása során. Mindazon vagyon, amelyet bármelyik házastárs ajándékozás vagy öröklés útján szerzett, azon házastárs személyes vagyonának számít, aki azt ajándékba kapta/örökölte.
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
Amennyiben nincs az ellenkezőjére bizonyíték, mindazon vagyon, amelyet a házastársak birtokolnak vagy egyikük birtokol, a közös vagyon részének tekintendő (a Polgári Törvénykönyv 1321. cikkének (1) bekezdése). Ha a házastársak nem kötöttek házassági szerződést, vélelmezhető, hogy minden ingó- és ingatlanvagyon, amelyet bármelyik házastárs ellenérték fejében szerzett a házasság fennállása alatt, egyenlő mértékben mindkét házastárs tulajdona.
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
A törvény nem ír elő semmilyen kötelezettséget erre vonatkozóan. Ugyanakkor a házastársak szabadon készíthetnek a házassági szerződésben vagyonleltárt saját tulajdonban lévő vagyontárgyaikról.
2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
A közös vagyon rendes kezelésével kapcsolatos cselekményeket bármelyik házastárs elvégezheti. Ugyanakkor a rendkívüli kezeléssel kapcsolatos cselekményeket a házastársaknak közösen kell elvégezniük. A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely cselekmények számítanak rendkívüli kezelésnek, amely esetben mindkét házastárs hozzájárulása szükséges (a Polgári Törvénykönyv 1322. cikke).
Például mindkét házastárs hozzájárulása szükséges a közös tulajdonú ingatlanvagyon és a házastársi közös lakás feletti rendelkezéshez, még akkor is, ha az kizárólag az egyik házastárs tulajdonát képezi. Ha az egyik házastárs a másik hozzájárulása nélkül olyan cselekményeket hajt végre, amelyhez mindkét házastárs hozzájárulása szükséges, akkor ezen cselekményeket a másik házastárs kérésére érvényteleníti lehet, amennyiben ezek az ingatlanvagyonra vonatkozó dologi vagy személyes jog elidegenítését vagy létrehozását érintik. Amennyiben ezen cselekmények ingó vagyont érintenek, akkor kizárólag abban az esetben érvényteleníthetőek, ha az ingó vagyon tulajdonjogát ellenérték nélkül ruházták át (a Polgári Törvénykönyv 1326. cikke).
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
A közös vagyon rendes kezelésével kapcsolatos cselekményeket az egyik házastárs egyedül is elvégezheti, de ez a másik házastársa nézve is kötelező érvénnyel bír.
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
Mindkét házastárs együttesen felel a közös vagyonnal összefüggő, valamint a család szükségletei miatt a közös vagyonból és személyes vagyonból vállalt adósságokért (a Polgári Törvénykönyv 1327. és 1330. cikke).
A házastárs személyes vagyonával összefüggő adósságok személyes adósságainak részét képezik, ugyanúgy, ahogy azok az adósságok is, amelyeket a közös vagyon rendkívüli kezelése révén vállalt, anélkül, hogy a másik házastárs az ehhez szükséges hozzájárulást megadta volna. A személyes adósságok hitelezői kizárólag az adós házastárs személyes vagyonából elégíthetik ki a követeléseiket. Amennyiben ez nem elegendő, a közös vagyont is felhasználhatják, de kizárólag akkora mértékben, amennyi az adós házastárs részének értéke a közös vagyonban (a Polgári Törvénykönyv 1329. cikke).
