2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
A vagyonközösségre vonatkozó jogi szabályozás:
A házastársak megválaszthatják a vagyonjogi viszonyaikra irányadó jogot, ha ezt az 1.1. pontban megjelölt jog lehetővé teszi. (a CPIL 79. cikke). A bolgár jogszabályok lehetővé teszik a fentiek szerinti jogválasztást. A jogválasztásról szóló megállapodást írásban kell megkötni, és azt el kell látni keltezéssel és a (jövőbeni) házastársak aláírásával. A megállapodás érvényességére a választott jog az irányadó (a CPIL 80. cikke).
Azok az ingóságok, amelyeket valamelyik házastárs a házasság fennállása alatt szerzett meg, és amelyek a saját személyes használatára, foglalkozásának vagy kereskedelmi tevékenységének gyakorlására szolgálnak, , saját különvagyonához tartoznak. Azok az ingóságok, amelyeket egy egyéni vállalkozó házastárs szerzett a házasság fennállása alatt, szintén saját különvagyonához tartoznak. A házasság fennállása alatt, kizárólag különvagyonként megszerzett vagyontárgyak is különvagyonnak számítanak (az FC 22. és 23. cikke).
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
Nem.
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
A házastársaknak nem kell vagyonleltárt készíteniük.
2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
Mindkét házastárs jogosult a közös vagyon kezelésére. A közös vagyon kezelésével kapcsolatos cselekményeket bármelyik házastárs elvégezheti (az FC 24. cikkének 1. bekezdése).
A házasság fennállása alatt egyik házasfél sem rendelkezhez a közös vagyonnak azon részével, amelyet a vagyonközösség megszűnése esetén kapna. A közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyakkal a két házastárs közösen rendelkezhet (az FC 24. cikkének 3. bekezdése).
A közös vagyonhoz tartozó ingatlanokkal az egyik házastárs által történt rendelkezés megtámadható. A másik házastárs hat hónapon belül indíthat keresetet attól a naptól számítva, amikor tudomást szerzett erről a rendelkezésről, de legkésőbb három éven belül annak megtörténtét követően (az FC 24. cikkének 4. bekezdése).
Amennyiben a közös vagyonhoz tartozó ingósággal az egyik házastárs ellenérték fejében rendelkezik a másik házastárs jóváhagyása nélkül, a szerződés kötelező érvényű a másik házastársra nézve, amennyiben a harmadik fél nem tudta vagy ésszerűen nem tudhatta, hogy a másik házastárs nem adta meg a jóváhagyását. Abban az esetben, ha egy közös vagyonhoz tartozó ingósággal ellenérték nélkül rendelkeznek, vagy olyan rendelkezés esetében, amelyhez írásbeliség és közjegyzői aláírás-hitelesítés szükséges, az ingatlanok másik házastárs jóváhagyása nélküli elidegenítésére vonatkozó szabály alkalmazandó (lásd fent) (az FC 24. cikkének 5. bekezdése).
Még ha az egyik házastárs a családi otthon kizárólagos tulajdonosa is, akkor sem rendelkezhet azzal a másik házastárs jóváhagyása nélkül, amennyiben a házastársak nem rendelkeznek másik otthonnal. Ha nincs megegyezés, a rendelkezésre a körzeti bíró engedélyével lehet sort keríteni, ha megállapították, hogy az nem hátrányos sem a kiskorú gyermekek, sem pedig a család számára (az FC 26. cikke).
Bármelyik házastárs köthet harmadik féllel vagy a másik házastárssal olyan szerződést, amellyel saját különvagyonával rendelkezik (az FC 25. cikke).
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
Amint már említettük, amennyiben a közös vagyonhoz tartozó ingósággal az egyik házastárs ellenérték fejében rendelkezik a másik házastárs jóváhagyása nélkül, a szerződés kötelező érvényű a másik házastársra nézve, amennyiben a harmadik fél nem tudta vagy ésszerűen nem tudhatta, hogy a másik házastárs nem adta meg a jóváhagyását. Azok az adósságok, amelyeket valamelyik házastárs vállalt a család szükségleteinek fedezése érdekében, közös adósságnak számítanak, melyek visszafizetéséért mindkét házastárs felelős (az FC 32. cikke).
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
A család szükségleteinek fedezéséhez szükséges kiadásokat a házastársak közösen viselik. Egyetemlegesen felelnek azokért az adósságokért, amelyeket a család szükségleteinek fedezésére vállaltak (az FC 32. cikke). A házastársak különvagyonukkal és a közös vagyonból őket megillető résszel felelnek személyes adósságaikért.
