5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

Válás, különválás stb. esetén a házastárs megállapodást köthet a közös vagyon megosztásáról. Ennek hiányában főszabály szerint mindkét házastárs a meglévő közös vagyon felét kapja. Az egyes házastársak részesedését a vagyonból külön kell meghatározni olyan módon, hogy meg kell állapítani a közös vagyonba tartozó, egy házastársra jutó vagyontárgyak összesített értékét, amelyből le kell vonni az adott házastársat terhelő tartozásokat (nem tartoznak ide a különvagyonnal kapcsolatos tartozások). Ha egy házastárs adósságai meghaladják vagyonának értékét, az összesített értéket nullának kell tekinteni. Amennyiben a számítások azt mutatják, hogy az egyik házastárs részesedése nagyobb, mint a másiké, a különbözetet korrigálni kell. (A családi vagyontárgyak megosztásáról szóló törvény 53. és 58. §-a)

A nyugdíjjogosultságok, az át nem ruházható jogok, a különvagyon stb. (lásd a 2.1. pontot) nem vonhatók be a megosztásba. A házastársnak joga van a közös vagyonból kizárni egyes tételeket, amelyek kizárólag a saját személyes szükségleteire szolgálnak, amennyiben ezek értéke nem aránytalan a házastársak pénzügyi körülményeit tekintve. Azokat a tételeket, amelyek kiskorú gyermekek használatára szolgálnak, kizárhatja a közös vagyonból az a házastárs, akinél a gyermekeket elhelyezték.

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

A házastársak pénzügyi kötelezettségeiről szóló, a 2.6. kérdésre leírt szabályok abban az esetben is alkalmazandók, ha válás, különválás stb. miatt vagyonmegosztásra kerül sor.

Amennyiben a pénzügyi kötelezettség mindkét házastársra vonatkozik, az egyik házastárs követelheti, hogy a másik fizesse meg a majd végül esedékessé váló tartozásból rá háruló részt, vagy adjon fizetési biztosítékot. (A családi vagyontárgyak megosztásáról szóló törvén 56. §-a)

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

Bizonyos helyzetekben a házastárs jogosult lehet külön kompenzációra. Ez egyebek mellett a következő esetekben fordulhat elő:

• Ha a másik házastárs elhanyagolta a pénzügyi helyzetét vagy visszaélt a közös vagyon feletti rendelkezési jogával, illetve más módon felelőtlen magatartást tanúsított, és ezáltal jelentős mértékben csökkentette a közös vagyonból rá jutó részt.
• Ha az adott házastárs hozta be a közös vagyon legjelentősebb részét, ezért az egyenlő arányú megosztás egyértelműen méltánytalan lenne, mivel a házasság csak rövid ideig tartott, és nem eredményezett jelentős közös pénzügyi gyarapodást. Ebben az esetben olyan döntés is hozható, hogy mindegyik házastárs akkora részt kapjon a közös vagyonból, ami megfelel annak a mértéknek, amennyivel hozzájárult a közös vagyonhoz a házasságkötés időpontjában vagy a házasság fennállása alatt.
• Ha a másik házastárs a közös vagyon egy részét arra használta, hogy saját részére különvagyont vásároljon, vagy azt gyarapítsa, stb.
• Ha egy házastárs különvagyonnal rendelkezik, kötelezni lehet arra, hogy a másik házastárs részére fizessen egy bizonyos összeget azért, hogy ez utóbbi házastárs ne kerüljön méltánytalanul súlyos pénzügyi helyzetbe a különválás vagy a válás során, amennyiben a házasság vagyoni körülményei, időtartama vagy más körülmények kifejezetten indokolják ezt az intézkedést.

Print this topic

back to top