2 Létezik-e törvényerejű házassági vagyonjogi rendszer, és ha igen, mit biztosít?
2.1. Kérjük mutassa be az általános elveket: Milyen javak képezik a közös tulajdon részét? Milyen javak képezik a házastársak önálló vagyonát?
A törvényes házassági vagyonjogi rendszer alapján mindegyik házastárs megtartja azt a vagyont, amely a házasságkötés előtt a tulajdona volt, valamint azt a vagyont, amelyet a házasság fennállása alatt szerez.
Mindkét házastárs közös vagyonát képezi minden, amit a házastársak a házasság fennállása alatt közösen szereztek, vagy amit az egyik házastárs a házastársak közös forrásából, vagy a másik házastárs cselekményei révén szerzett; kétség esetén pedig azt kell vélelmezni, hogy az adott vagyontárgy egyformán mindkét házastárs közös tulajdona (a Polgári Törvénykönyv 89. cikke).
Az egyes házastársak különvagyona a következőkből áll:
- az a vagyon, amellyel valamely házastárs már a házasságkötés előtt rendelkezett, vagy a házastársaknak az a vagyona, amelyet szerződés révén különvagyonnak nyilvánítottak;
- azon vagyontárgyak, amelyek az egyik házastárs személyes használatára szolgálnak, vagy önálló munkavégzéséhez szükségesek;
- azon vagyontárgyak, amelyeket az egyik házastárs ellenszolgáltatás nélkül szerzett a házasság fennállása alatt;
- valamely házastárs különvagyonából származó olyan jövedelem, amelyet nem a család vagy a közös háztartás szükségleteinek kielégítésére fordítanak; valamint
- azon vagyontárgyak, amelyek a korábbi pontokban (1-4) felsorolt vagyontárgyak helyébe lépnek (a Polgári Törvénykönyv 91. cikke).
2.2. Léteznek jogi feltevések a tulajdoni viszonyokat illetően?
Azt, hogy valamely vagyontárgy a különvagyonához tartozik, annak a házastársnak kell bizonyítania, aki arra hivatkozik. Azt, hogy egy ingatlan valamelyik házastárs különvagyonához tartozik, a földhivatali nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy mindkét házastárs egyenlő arányban tulajdonosa a közös vagyonnak.
2.3. Kell-e a házastársaknak vagyoni leltárt készíteniük? Ha igen, mikor és hogyan?
Nincs olyan szabály, amely vagyonleltár készítését írná elő.
2.4. Ki kezeli a tulajdont? Ki jogosult értékesíteni a tulajdont? Lehetősége van az egyik házastársnak egyedül értékesíteni/kezelni a tulajdont, vagy szükséges-e a másik házastárs hozzájárulása (pl. a házastársak otthonának értékesítése esetén)? Milyen hatással van a másik fél hozzájárulásának hiánya egy jogi tranzakció érvényességére, illetve annak harmadik féllel szembeni megtámadhatóságára?
A házasság fennállása alatt a házastársak szabadon kezelhetik és használhatják különvagyonukat (a Polgári Törvénykönyv 90. cikkének 1. bekezdése).
A házastársak közös vagyonukat közösen kezelik és használják, de úgy is megállapodhatnak, hogy egyikük egyedül jogosult a vagyon kezelésére. Ezzel a vagyonnal az egyik házastárs által történő rendelkezéshez a másik házastárs hozzájárulása szükséges (a Polgári Törvénykönyv 90. cikkének 2. bekezdése).
Harmadik felek érdekében azt kell vélelmezni, hogy ingósággal történő rendelkezés esetén a fentiek szerinti hozzájárulás megadásra került, kivéve azokat az eseteket, amikor a harmadik fél tudta vagy tudnia kellett, hogy a hozzájárulás nem állt rendelkezésre, vagy amikor az egyik házastárs olyan vagyontárggyal rendelkezett, amely nyilvánvalóan a másik házastárs tulajdonát képezte.
2.5. Kötelező érvényű-e az egyik házastárs által kötött jogi tranzakció a másik házastársra is?
A családdal vagy a közös háztartással kapcsolatos, az egyik házastárs által vállalt kötelezettségek esetében a másik házastárs saját különvagyonával csak akkor felel azok teljesítéséért, ha a kötelezettségek ellenértékét a család, illetve a közös háztartás szükségleteinek fedezésére fordították (a Polgári Törvénykönyv 96. cikkének 2. bekezdése).
2.6. Ki a felelős a házasság alatt felhalmozott adósságért? Milyen vagyontárgy használható fel a hitelezők által a követeléseik kielégítésére?
Az egyik házastárs vagyonát nem lehet felhasználni a másik házastárs kötelezettségeinek fedezésére. Ha az egyik házastárs tartozása miatt végrehajtási eljárás indul a másik házastárs különvagyonával szemben, ez utóbbi kérheti, hogy saját vagyonát mentesítsék az eljárás alól (a Polgári Törvénykönyv 100. cikke). Ha az egyik házastárs tartozásainak kiegyenlítésére a közös vagyont használják fel, a másik házastárs kérheti a vagyon megosztását vagy azt, hogy a saját részét mentesítsék a végrehajtási eljárás alól.
A házastársak közös vagyonukkal, ha pedig az nem elegendő, különvagyonukkal felelnek azokért a kötelezettségekért, amelyeket közösen vállaltak a család vagy a közös háztartás szükségleteinek fedezése érdekében (a Polgári Törvénykönyv 96. cikkének 1. bekezdése). A családdal vagy a közös háztartással kapcsolatos, az egyik házastárs által vállalt kötelezettségek esetében az adott házastárs saját különvagyonával akkor felel a tartozásért, ha a házastársak közös vagyona nem elegendő. A másik házastárs saját különvagyonával csak abban az esetben felel ezekért a kötelezettségekért, ha a kötelezettségek ellenértékét a család illetve a közös háztartás szükségleteinek a fedezésére fordították (a Polgári Törvénykönyv 96. cikkének 2. bekezdése).
