5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

A cseh jog értelmében vagyonközösségi rendszer megszűnik válás vagy az egyik házastárs elhalálozása esetén, valamint számos más, jogszabályban meghatározott esetben. A vagyonjogi rendszer megszűnésekor a közös jogok és kötelezettségek megosztásra kerülnek.

A házastársak/volt házastársak jogosultak a megosztás módjában megállapodni (amely azonban nem csorbíthatja harmadik személyek jogait), vagy a bírósághoz fordulhatnak a megosztás érdekében (a Polgári törvénykönyv 740. és 765. §-ai). A bírói megosztás (és amennyiben szükséges, a házastársak megállapodása alapján történő megosztás) azon az elven alapul, hogy a házastársak érdekeltsége a felosztandó vagyonban azonos. Ennek ellenére a következő tényezők veendők figyelembe: különösen a tartásra szoruló gyermekek szükségletei, a házastárs részvétele a család ellátásában és a közös vagyon megszerzésében, fenntartásában. Ezzel együtt mindkét házastárs köteles megtéríteni a másiknak mindazt, amit a közös vagyonból különvagyonára fordított, valamint a házastárs kérheti annak megtérítését, amit különvagyonából a közös vagyonra fordítottak (a Polgári törvénykönyv 742. §-a).

Amennyiben a vagyonközösség megszűntétől számított 3 éven belül nem került sor a közös vagyon megosztására, valamint ezen időszak alatt a volt házastársak keresetet sem nyújtottak be a megosztás érdekében, a megosztásra a következő törvényes vélelem alapján kerül sor:

• azon ingó dolgok, melyeket az egyik volt házastárs tulajdonosként kizárólag saját szükségleteire, illetve családja vagy családi háztartása szükségletei érdekében használ, ezen házastárs tulajdonába,
• egyéb ingóságok és ingatlanok egyenlő arányban a házastársak közös tulajdonába kerülnek (a Polgári törvénykönyv 741. §-a).

Ugyanezen szabályok alkalmazandók, amennyiben házassági vagyonjogi szerződésben a közös tulajdon mértékét a házastársak csökkentették, vagy azt megszüntették.

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

Mindkét házastárs továbbra is egyetemlegesen felel harmadik személyekkel szemben azokért a tartozásokért, amelyek közös vagyonukkal kapcsolatosan a házasság fennállása alatt keletkeztek, mivel a közös vagyon megosztása nem járhat harmadik személyek hátrányára. Harmadik személyek kérhetik annak bírói megállapítását, hogy a vagyonmegosztás velük szemben érvénytelen. Ennek megfelelően a megosztás kizárólag a házastársak között hatályos (a Polgári Törvénykönyv 737.§-a).

A házastársak továbbra is külön-külön felelnek azon tartozásokért, amelyek különvagyonukhoz kapcsolódnak.

5.3.1. Vagyonegyesítő házassági vagyonjogi rendszer esetén:
- Az igényt készpénzben vagy természetben kell kielégíteni?
- Hogyan történik a követelés megállapítása?
- Mekkora a vagyonkiegyenlítés összege?
- Mikor írják elő a követelést?

A Cseh Köztársaságban nincs olyan szabály, amely alapján a többlet közös vagyonnak minősülne.

5.3.2. Egyéb esetekben (nem vagyonegyesítő rendszer)?

Mindegyik házastárs köteles megtéríteni mindazt, amit a közös vagyonból különvagyonára fordított, és bármelyik házastárs kérheti annak az összegnek a megtérítését, amelyet a közös vagyonra fordítottak a különvagyonából (a Polgári Törvénykönyv 742. §-a).

A törvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a követelést pénzben vagy természetben kell-e teljesíteni.

Print this topic

back to top