3 Hogyan befolyásolhatják a házastársak a vagyonjogi rendszert?
3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?
A házastársak, illetve házasulók házassági vagyonjogi szerződéssel eltérhetnek a törvényes házassági vagyonjogi rendszertől. Választhatják a vagyonelkülönítés rendszerét, a közszerzeményi rendszert, vagy a közös vagyon körének növelését vagy csökkentését (a Polgári törvénykönyv 717. §-a). A szerződés minden, a jog által nem tiltott rendelkezést tartalmazhat. A jogszabálytól eltérően határozhatja meg különösen a már meglévő, vagy a jövőben megszerzendő vagyontárgyak közös vagyonba sorolását, illetve közös vagyonból a különvagyonba történő átsorolását. Ez azt jelenti például, hogy a házastársak megállapodhatnak arról, hogy egy adott vagyontárgy (pl. ingatlan), amely az egyik házastárs kizárólagos tulajdonában van, a házastársak közös vagyonának részévé válik. A házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házasság egyik fél általi halálával vagy felbontásával történő megszűnése esetére is rendezhetik vagyonjogi viszonyaikat (a Polgári törvénykönyv 718. § 1. és 2. bekezdése). Ezen kívül szükségleteiknek megfelelően a közös vagyon kezelésének módjában is megállapodhatnak a házastársak a szerződésben. Ennek ellenére – még akkor is, ha a vagyonelkülönítés rendszerét választották - a házastársak nem térhetnek el azon szabálytól, miszerint a mindkét házastárs beleegyezése szükséges az ún. közös családi lakhely berendezési és felszerelési tárgyaival (pl. azon ingóságok, melyek a család alapvető szükségleteit szolgálják, függetlenül attól, hogy azok a közös vagyonhoz, vagy valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak) történő rendelkezéshez (a Polgári törvénykönyv 718. § 3. bekezdése). Továbbá a szerződés nem zárhatja ki a házastársak kötelezettségét a családi kiadások tekintetében, valamint nem sértheti harmadik személy jogait, kivéve abban az esetben, ha a harmadik személy ahhoz hozzájárult, vagy ha a szerződést a házastársak közös kérelme alapján bejegyezték a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartásába (a Polgári törvénykönyv 719. és 721. §-ai).
3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?
Ezeket a szerződéseket közjegyző előtt, közokirati formában kell megkötni (a Polgári Törvénykönyv 716.§ 2. bekezdése).
3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?
A házassági szerződést a házasság fennállása alatt bármikor, vagy a házasság létrejötte előtt is meg lehet kötni. Az első esetben a szerződés annak aláírásakor lép hatályba, a második esetben pedig akkor, amikor a házastársak törvényesen házasságot kötnek. Amennyiben azonban a szerződés tárgya nyilvántartásba bejegyzendő vagyontárgy (pl. ingatlan), amely már a házastársak közös, vagy valamelyik házastárs különvagyonának részét képzi, a szerződés harmadik személyekkel szemben csak annak bejegyzését követően válik hatályossá (Polgári Törvénykönyv 720. § 2. bekezdése). A választott vagyonjogi rendszer alkalmazásában történő megállapodás érvénytelen.
3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?
A meglévő házassági szerződést a házastársak megállapodásuk alapján szabadon módosíthatják. A szerződés módosításához is közjegyző által készített közokirati forma szükséges. A közös vagyonjogi rendszert bírósági határozat is módosíthatja (valamelyik házastárs kérésére). A módosításhoz a házastársak megállapodása vagy bírósági határozat szükséges a fennálló vagyonjogi rendszerben a közös tulajdoni hányadok megállapítását illetően. Nyomatékosítandó, hogy ezen mósodsítások harmadik személyekkel szemben kizárólag bizonyos feltételekkel tekintendők hatályosnak.
