8 Mit biztosít a jog a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásba nem vett élettársak tulajdona esetén?

Regisztrált élettársi kapcsolat Az élettársi kapcsolatról szóló törvény (a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló (1994:1117) törvény) 2009 áprilisában hatályát vesztette. Ugyanakkor az azonos nemű párok számára megnyílt a házasságkötés lehetősége. Az élettársi kapcsolatról szóló, hatályon kívül helyezett törvény továbbra is alkalmas joghatás kiváltására azon párok vonatkozásában, akik 2009. április vége előtt léptek egymással élettársi kapcsolatba, és azóta nem alakították át kapcsolatukat házassággá. A halasztott vagyonközösségi rendszer regisztrált élettársak esetében teljes egészében alkalmazandó.

Házasságon kívüli együttélés A svéd jogban a házasságon kívüli együttélést külön törvény szabályozza: az élettársakról szóló (2003:376) törvény. Az élettársakról szóló törvény két olyan, azonos vagy különböző nemű, nem házas személy esetén alkalmazandó, akik tartósan együtt élnek párkapcsolatban, közös háztartásban. A törvény célja, hogy védelmet biztosítson a pénzügyileg gyengébb félnek, és nem írja elő a kapcsolat regisztrálását. Amikor véget ér az élettársi kapcsolat (2. §), egy éven belül bármelyik fél kérheti a vagyonmegosztást (8. §). Az élettársakról szóló törvény szerinti vagyonmegosztás szabályai a Házassági Törvénykönyvben foglalt, megosztásra vonatkozó szabályokon alapulnak. Az élettársakról szóló törvényben foglalt szabályok szerinti vagyonmegosztás köre azonban jóval kevésbé kiterjedt, mivel a megosztás csak az élettársak közös otthonára és azon háztartási berendezéseire vonatkozik, amelyeket közös használat céljára vásároltak (úgynevezett együttélési vagyontárgyak). A megosztás nem terjed ki az elsősorban rekreációs célra vásárolt vagyontárgyakra, és azokra a vagyontárgyakra sem, amelyeket a felek az együttélés előtt szereztek meg. Az élettársi vagyon nettó értékét felosztják, és az a fél, aki a nagyobb mértékű élettársi vagyonnal rendelkezik, megválaszthatja, hogy a kiegyenlítésre egyösszegű fizetéssel, vagy pedig azzal egyenértékű vagyontárgyak átadásával kerüljön sor (17. §). Azon élettárs, akinek nagyobb szüksége van a közös otthonra, az együttélés megszűnésekor megkaphatja a jogot az otthon átvételére még akkor is, ha az a másik élettárs kizárólagos tulajdona, azzal a feltétellel, hogy az ingatlant bérlőként vagy lakásszövetkezeti tulajdonosként (svédül: bostadsrätt) (22. §) birtokolja. A házastársakhoz hasonlóan a közös otthon elidegenítésére vonatkozó korlátozások az élettársakra is vonatkoznak (23-25. §). Az élettársak arról is megállapodhatnak, hogy az élettársakról szóló törvényben foglalt vagyonmegosztási szabályok nem vonatkoznak rájuk (9. §). A vagyonmegosztásra vonatkozó kérelmet legkésőbb az élettársi kapcsolat megszűnését követő egy éven belül kell benyújtani (8. § 2. bekezdés). Emellett az élettársak, csakúgy, mint a házastársak, egyaránt köthetnek előzetes vagyonmegosztási megállapodást, amennyiben az együttélés megszűnése a közeljövőben várható (9. §).