3 Hogyan befolyásolhatják a házastársak a vagyonjogi rendszert?
3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?
A házastársak egymás közötti megállapodással módosíthatják a vagyonközösséget (a Polgári Törvénykönyv 210. cikke). A választott vagyonelkülönítési rendszert a házasági nyilvántartásba is bejegyezhetik (a Polgári Törvénykönyv 162. cikke).
A törvény kétfajta megállapodáson alapuló vagyonjogi rendszert tesz lehetővé: a vagyonelkülönítési rendszert és a a megállapodásos vagyonközösséget.
A vagyonelkülönítési rendszer teljesen különbözik a törvényes rendszertől: Mindkét házastárs megtartja kizárólagos tulajdonjogát, használati és rendelkezési jogát arra a vagyonra vonatkozóan, amelyet a házasságkötés előtt és után szerzett vagy szerez meg. Saját tartozásait a saját vagyonából fedezi (a Polgári Törvénykönyv 215. és 217. cikke).
Ha a házastársak közösen szereztek vagyont, arra a közös vagyont általában szabályozó jogszabályok vonatkoznak.
A jóval kevésbé elterjedt megállapodásos vagyonközösség a törvényes vagyonközösségi rendszer módosított változata. Tartalmát a házastársak szabadon meghatározhatják, mindamellett nem tehetik meg a következőket:
- nem hivatkozhatnak általános jelleggel olyan törvényekre vagy szokásokra, amelyek nem vonatkoznak rájuk, de kifejezetten utalniuk kell azoknak a megállapodásoknak a tartalmára, amelyek a kapcsolatukat szabályozzák;
- nem tehetik az egyezményes vagyonközösségi rendszer részévé a 2.1. pont c), d) és e) alpontjaiban említett személyes vagyont;
- nem térhetnek el a közös vagyon kezelésére vonatkozó rendelkezésektől és a részesedések egyenlőségének elvétől azon vagyon tekintetében, amely a törvényes vagyonközösség tárgyát képezi (a Polgári Törvénykönyv 210. cikke).
A jogalkotó Vagyoni Alap létrehozását is előírja. Ez nem képezi a megállapodásos rendszer részét, és csak bizonyos meghatározott vagyontárgyakra vonatkozik. Ebbe az alapba, amely a vagyonközösségi vagy vagyonelkülönítési rendszerben egyaránt működhet, az egyik vagy mindkét házastárs, vagy egy harmadik fél meghatározott, nyilvános nyilvántartásban szereplő ingóságokat vagy ingatlanokat, illetve forgatható értékpapírokat elkülöníthet a család szükségleteinek fedezésére. Ennek a vagyonnak a kezelésére külön szabályok vonatkoznak, és nem használható olyan tartozások visszafizetésének fedezetéül, amelyek esetében a hitelezőnek tudomása van arról, hogy nem a család szükségleteinek a kielégítését szolgálták (167. cikk és az azt követő cikkek)
3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?
A szerződést hitelesített okirat formájában, két tanú jelenlétében kell megkötni, máskülönben semmisnek tekinthető.
A választott vagyonelkülönítési rendszert a házasságkötési okiratban is fel lehet tüntetni (a Polgári Törvénykönyv 162. cikke).
3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?
A házassági szerződés a házasság létrejötte előtt vagy után bármikor megköthető. Amennyiben azt a házasság előtt kötik meg, a házasságkötéskor lép hatályba. Ha a házasságkötés után, úgy azonnal hatályba lép.
Minden esetben érvényes, hogy harmadik felekkel szemben csak akkor érvényesíthető, ha a házasságkötéskor kiállított okiratban széljegyzetként szerepel, és azt a polgári anyakönyvi hivatal irattárában iktatták (a Polgári Törvénykönyv 162. cikke).
3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?
A szerződés hitelesített okirat formájában bármikor módosítható (a Polgári Törvénykönyv 163. cikke). Az 1981. május 10-i 142. sz. törvény megszüntette a házassági szerződés bíróság által történő jóváhagyásának szükségességét. Továbbra is szükséges azonban a jóváhagyás azon szerződések módosításához, amelyeket 1981. május 7. előtt kötöttek meg hitelesített okiratként.
