3 Hogyan befolyásolhatják a házastársak a vagyonjogi rendszert?
3.1. Mely rendelkezések módosíthatók szerződés által és melyek nem? Milyen házassági vagyonjogi rendszerek választhatók?
A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. (A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [a továbbiakban: Polgári törvénykönyv] 4:34. § (1) bekezdése)
Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, melyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, valamint eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést a Polgári törvénykönyv nem tiltja. (A Polgári törvénykönyv 4:63. §-a)
A Polgári törvénykönyv két választható házassági vagyonjogi rendszert szabályoz részletesen: a közszerzeményi rendszert és a vagyonelkülönítési rendszert, de a házassági vagyonjogi szerződésben nem kötelező ezen rendszerek valamelyikét választani. (A Polgári törvénykönyv 4:69-4:73 §-ai)
A házasulók vagy a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződés hatálya az annak megkötésekor meglévő lakás helyébe lépett közös lakásra akkor terjed ki, ha a szerződés így rendelkezik. A felek a közös lakás használatáról házassági vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek. (A Polgári törvénykönyv 4:78§-a)
Ugyanakkor a jó erkölcsbe ütközik, ezért semmis az a házassági vagyonjogi szerződés, amely az egyik házastárs csaknem teljes különvagyonát és a közös vagyon egészét valós ellentételezés nélkül a másik házastársnak juttatja.
3.2. Mik a formai követelmények és kivel kell felvenni a kapcsolatot?
A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba - amely esetben azt közjegyzőnek kell elkészítenie - vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. (A Polgári törvénykönyv 4:65 § (1) bekezdése)
A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a házastárs a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott. (A Polgári törvénykönyv 4:64 § (2) bekezdése)
3.3. Mikor kell megkötni a szerződést és mikortól lesz hatályos?
Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek. Amennyiben a szerződést a házasságkötés előtt kötötték, a házassági életközösség kezdetével lép hatályba, amennyiben megkötésére a házasságkötést követően kerül sor - a felek eltérő rendelkezésének hiányában - aláírását követően hatályosul. (A Polgári törvénykönyv 4:64. § (1) bekezdése)
A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg. (A Polgári törvénykönyv 4:67. § (1) bekezdése)
3.4. Módosíthatják-e a házastársak a meglévő szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?
A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják, és megszüntethetik. A szerződés módosítására és megszüntetésére a szerződés létrejöttére vonatkozó érvényességi és hatályossági szabályokat megfelelően alkalmazni kell. (A Polgári törvénykönyv 4:66. §-a)
