5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

Finnország házassági vagyonjogi rendszerében a válási eljárás megindításának napja határozza meg, hogy milyen vagyontárgyakra terjedjen ki a házassági vagyon megosztása (a házassági jog hatálya alá tartozó vagyon). Ennek megfelelően a házastárs házassági joga nem terjed ki olyan vagyontárgyakra, amelyeket a másik házastárs az említett napot követően szerez meg, örököl vagy kap ajándékba. A megosztás szempontjából a vagyonnak a megosztás időpontjában vett értéke az irányadó. Mindkét házastárs a nettó házassági vagyonnak a felére jogosult (a házasságról szóló törvény 35. §-a). Ezért a házassági vagyont összegzik és elosztják kettővel; ez az érték illeti meg mindkét házastársat. Ezt követően levonják a házastársnak azt a magánadósságát, amely a válási eljárás megindítása előtt keletkezett, valamint a közös adósságból rá jutó részt (a házasságról szóló törvény 99. §-a). Ha valamelyik házastárs a vagyonát meghaladó mértékben eladósodott, részesedése a vagyonból nulla lesz. Amennyiben az egyik házastársnak a házassági jog hatálya alá eső vagyona meghaladja a másikét, a különbözetet ki kell egyenlíteni. A megosztás végeredményét korrigálni (ésszerűsíteni) lehet, ha az valamelyik házastárs számára méltánytalanul hátrányos lenne, a másik házastárs pedig indokolatlanul nagyobb előnyökhöz jutna a megosztás révén (a házasságról szóló törvény 103b. §-a).

Ha a házastársak olyan házassági szerződést kötöttek, amely kölcsönösen kizárja a házassági jogot, a házasság felbontása után kizárólag vagyonelkülönítésre kerül sor. A fenti vagyonelkülönítés során mindkét házastárs megkapja saját vagyonát. A vagyonelkülönítés végeredményét a bíróság olyan döntéssel korrigálhatja, amellyel az egyik házastárs vagyonának egy részét vagy a teljes vagyont a házassági jog hatálya alá eső vagyonnak nyilvánítja. Ebben az esetben a másik házastárs a házassági jog hatálya alá tartozó vagyon felét kapja meg. A vagyonelkülönítés kiigazítása például olyan helyzetben lehetséges, ahol az egyik házastárs egy jelentős értékű ingatlant tarthatna meg, a másik viszont lakóhely nélkül maradna (a házasságról szóló törvény 103b. §-a).

Ha a vagyonmegosztás másként nem hajtható végre, vagy ha a közös vagyon nem osztható meg, a bíróság engedélyezheti a vagyon értékesítését és a befolyt összeg megosztását.

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

Mindkét házastárs továbbra is felel azokért a tartozásokért, amelyeket együttesen vállaltak, illetve amelyeket bármelyikük a család megélhetése érdekében vállalt a házasság fennállása alatt. Ha a házastársak kapcsolata már a válási eljárás megindítása előtt felbomlott, a házastárs mentesíthető azoknak a megélhetés érdekében vállalt adósságoknak a törlesztése alól, amelyeket a másik házastárs a különválás után vállalt, amennyiben a hitelezőnek erről tudomása volt.

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

Amennyiben az egyik házastárs kevesebbet kapott, mint amennyire jogosult lett volna a megosztás során, a másik házastárs ezt a különbözet megfizetésével egyenlítheti ki. A kompenzáció úgy is lehetséges, hogy a másik félnek vagyontárgyakat ad át.

Print this topic

back to top