5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

Mivel a közös vagyongyarapodás mint jogszabályi házassági vagyonjogi rendszer esetében elkülönült vagyonok léteznek párhuzamosan, válás esetén nem kerül sor a vagyon újraelosztására. Másfelől, a vagyongyarapodást ki kell egyenlíteni (lásd az 5.3. pontot); kivételes esetekben kiegyenlítési igénnyel szembe kell állítani azt, hogy bizonyos vagyontárgyakat kizárólag az egyik házastárs birtokolja (a német polgári törvénykönyv [BGB] 1383. §-a).

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

• 1) A közös vagyongyarapodás rendszere alapján mindegyik házastárs maga felelős a saját tartozásaiért. Válás esetén azonban a házastárs tartozásait számba kell venni a vagyongyarapodás értékének megállapításakor. A tartozást le kell vonni a házastárs záró vagyonkimutatásából, ezért a vagyonkimutatászáróértéke akár negatív szám is lehet (a német polgári törvénykönyv [BGB] 1375. §-ának (1) bekezdése). Ezért a vagyongyarapodás kiegyenlítése során a házastársat kötelezni lehet arra, hogy kompenzálja a másik házastársat annak tartozásaiért. A kiegyenlítési igény azonban minden esetben legfeljebb akkora mértékű lehet, mint annak a házastársnak a meglévő vagyona, akit arra köteleznek, hogy ossza meg egyenlő arányban a másokkal a tulajdonában lévő felhalmozott vagyongyarapodást (lásd az 5.3. pontot).
• 2) A vagyonelkülönítést előíró házassági vagyonjogi rendszer esetében a vagyongyarapodás kiegyenlítését nem írják elő a házasságkötés előtt már fennálló tartozásokra vonatkozóan.
• 3) A közös vagyon rendszerében egy tartozást kizárólag akkor lehet a házastársak közös vagyonával („közös vagyontárgyaival”) szemben érvényesíteni, ha a két házastárs közösen vállalta az adósságot, vagy ha az egyik házastárs kötelezheti a másikat azon az alapon, hogy az adósság a közös vagyon kezelése során keletkezett (1438. §). Csak az a házastárs lehet minden esetben személyében is felelős, aki a közös vagyont kezeli (a német Polgári Törvénykönyv [BGB] 1437. §-ának (2) bekezdése). Amikor a közös vagyon rendszere véget ér, a közös vagyonnal kapcsolatosan felmerült tartozásokat le kell vonni, a fennmaradó részt pedig egyenlő arányban fel kell osztani a két házastárs között (a német Polgári Törvénykönyv [BGB] 1476. §-ának (1) bekezdése).

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

• 1) A közös vagyongyarapodást kimondó házassági vagyonjogi rendszer alapján, amikor a közös vagyongyarapodás megszűnik, a házastársak által a házasság fennállása alatt szerzett vagyongyarapodást ki kell egyenlíteni (a német Polgári Törvénykönyv [BGB] 1363. §-ának (2) bekezdése). Ennek megfelelően az a házastárs, akinek a házasság fennállása alatt szerzett egyéni vagyongyarapodása meghaladja a másik házastárs vagyongyarapodását, köteles a többlet felét megfizetni a másik házastárs részére (a német Polgári Törvénykönyv [BGB] 1378. §-a). Az egyéni gyarapodás kiszámítása úgy történik, hogy az induló vagyon értékét levonják a záróvagyonból. A másik házastárstól követelhető kiegyenlítés nem lehet nagyobb mértékű, mint annak meglévő vagyona a tartozások levonása után.
• 2) A vagyonelkülönítést előíró házassági vagyonjogi rendszerben a vagyongyarapodást nem egyenlítik ki.
• 3) A közös vagyont „fel kell számolni.” Ennek a felszámolásnak része az, hogy házastársaknak meg kell állapodniuk közös vagyonuk megosztásáról.

Print this topic

back to top