5 Mik a válás/különválás következményei?
5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?
A különválásig vagy válásig a vagyonelkülönítés elve érvényesül. Mind különválás, mind pedig válás esetén a felek külön vagy közös tulajdonában lévő vagyontárgyak felosztása és megosztása azon szabály alapján történik, miszerint megfelelő részt kell juttatni a házastársnak és az eltartott gyermekeknek (A bírósági különválásról és a családjog reformjáról szóló 1989. évi törvény 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja és az 1996. évi Családjogi (válási) törvény 5. cikke), valamint azon elv alapján, miszerint minden vagyonrendezésnek az igazságosság érdekeinek megfelelően kell történnie (1995. évi Családjogi törvény 16. cikkének (5) bekezdése) és az 1996. évi Családjogi (válási) törvény 20. cikkének (5) bekezdése), a bíróságnak pedig figyelembe kell vennie az 1995. évi Családjogi törvény 16. cikke (2) bekezdésének a)-l) pontjában és az 1996. évi Családjogi (válási) törvény 20. cikke (2) bekezdésének a)-l) pontjában meghatározott 12 jogszabályi tényezőt. Ennek megfelelően a házastárs vagyoni részesedését a bíróság minden esetben szubjektív alapon állapítja meg, figyelembe véve általában a házasság körülményeit, ideértve – de nem kizárólagosan – a házasság fennállása alatt a házastársak szerepét, az egyik vagy mindkét házastárs hozzájárulását és/vagy az általuk meghozott áldozatokat, valamint jelenlegi és jövőbeni jövedelemtermelő képességüket. Alacsonyabb jövedelműek esetében a bíróságok jellemzően főként azzal foglalkoznak, hogy az eltartott házastárs és gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése biztosított legyen, ami azt is jelenti, hogy otthont kell a számukra biztosítani. Ugyanakkor a bíróság szerepe nem ér véget azzal, hogy egyszerűen gondoskodik az eltartott házastárs szükségleteinek kielégítéséről, ezért az olyan esetekben, ahol bőségesen rendelkezésre áll vagyon, a kialakult bírósági gyakorlat szerint ennek egyharmadát a nem kereső vagy kevésbé gazdag házastársnak ítélik. A vagyonmegosztást az egyik házastárs vétkessége kizárólag akkor érinti, ha az „súlyos és nyilvánvaló” hibának tekintendő.
5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?
Az egyik házastárs által vállalt tartozások a válás/különválás után ezt a házastársat terhelik, kivéve ha a bíróság másként határoz erről. A tartozásokért való felelősség ilyen bírósági határozattal történő áthárítása a méltányosság érdekében elrendelt rendezési csomag részét is képezheti.
5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?
A bíróság határozatában elrendelheti, hogy amennyiben az igazságosság érdekében szükséges, az egyik házastárs egyösszegű kompenzációt fizessen a másik részére (1995. évi Családjogi törvény 16. cikkének (5) bekezdése és 1996. évi Családjogi (válási) törvény 20. cikkének (5) bekezdése), figyelembe véve a fentiekben említett 12 jogszabályi tényezőt 1995. évi Családjogi törvény 16. cikke (2) bekezdésének a)-l) pontja és a 1996. évi Családjogi (válási) törvény 20. cikke (2) bekezdésének a)-l) pontja).
