5.1. Hogyan osztják fel a vagyont (dologi jogok)?

Abban az esetben, ha a házasságot érvénytelenítik vagy felbontják, vagy ha a felek különválnak egymástól, bármelyik fél kérheti a másik házastárs tulajdonát képező vagyon növekedéséhez való hozzájárulásának megtérítését. Így különösen az 1991. évi 232. törvény 14. szakasza rendelkezik arról, hogy amennyiben bármelyik házastárs vagyona növekedett a házasság időtartama alatt és a másik házastárs hozzájárult ehhez a növekedéshez, akkor a másik felet a bíróságon megilleti a házassági vagyonra vonatkozó kereset benyújtásának joga és követelheti a vagyonnövekedés azon részét, amely hozzájárulása következtében keletkezett. A hozzájárulást megdönthető vélelem szerint ilyen esetben a növekedés egyharmadában határozzák meg, hacsak a hozzájárulás kisebb vagy nagyobb mértéke nem kerül bizonyításra (lásd a 2.2. pontot). Általánosan elfogadott, hogy a hozzájárulás nem csak pénzbeli lehet: a család kiskorú gyermekeire gondot viselő és a háztartást vezető, valamint dolgozó házastársának lelki támogatást nyújtó házastárs ezáltal is hozzájárulhat a másik házastárs vagyonának növekedéséhez.

Amennyiben a házastársak adomány, örökség, végrendelet vagy más ex gratia juttatás révén tettek szert vagyonra, ezt nem kell figyelembe venni a házastársak vagyonnövekedésének kiszámításakor.

5.2. Ki a felelős a meglévő adósságért a válást/különválást követően?

Lásd a 2.6. kérdésre adott választ.

5.3. Tarthat-e igényt az egyik házastárs vagyonkiegyenlítésre (nincs vagyonfelosztás, helyette az egyik fél pénzben egyenlíti ki a vagyon felének ellenértékét)?

Nem, de lásd az 5.1. kérdésre adott választ.

Print this topic

back to top