8 Mit biztosít a jog a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásba nem vett élettársak tulajdona esetén?

2017. szeptember 30-ig a német jogban létezett a házassággal egyenértékű, kizárólag azonos nemű személyek részére fenntartott jogintézmény, a bejegyzett élettársi kapcsolat, melyet a Bejegyzett élettársakról szóló törvény (Lebenspartnerschaftsgesetz; LPartG) szabályozott.

Az azonos nemű személyek házasságát bevezető 2017. július 20-i törvény (lásd a Német Hivatalos Lapot BGBL. I, p. 2787), mely 2017. október 1-jén lépett hatályba, megnyitotta az utat az azonos nemű személyek házassága előtt. Az azonos nemű személyek házasságára ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a heteroszexuális házasságokra, így az örökbefogadás is lehetséges azonos nemű személyek által.

A már fennálló bejegyzett élettársi kapcsolatok fennmaradnak, amennyiben a felek az anyakönyvvezető előtt nem lépnek házaságra (lásd § 20a LPartG). Az azonos nemű személyek házasságának lehetővé tételével a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye fölöslegessé vált. Ennek eredményeképpen többé már nem lehetséges bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni.

Az érvényesség érdekében a német jogalkotó speciális kollíziós szabályokat alkotott az azonos nemű házasságok és bejegyzett élettársi kapcsolatok tekintetében: létesítésükre, általános és vagyonra vonatkozó joghatásaikra, valamint felbontásukra azon állam szabályai irányadók, amelyben a házasság megkötésre, a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozatalra került (a Német Polgári Törvénykönyv Bevezető Joga, EGBGB, Art. 17 b, para. 1, együtt a subpara. 4-gyel, amennyiben alkalmazandó). Amennyiben ugyanazon személyek közt különböző államokban állnak fenn bejegyzett élettársi kapcsolatok, vagy házasságok, a legutolsóként megkötött házasság vagy bejegyzett élettársai kapcsolat rendelkezik joghatással a megkötésének időpontjától kezdődően (EGBGB, Art. 17b para. 3. a para. 4-gyel, amennyiben alkalmazandó).

A külföldön nyilvántartott heteroszexuális élettársi kapcsolatokra vonatkozó kollíziós szabályok