4 Nyilvántartásba lehet-e vagy kell-e venni a házassági vagyonjogi rendszert?

4.1. Az Ön országában létezik-e (egy vagy több) nyilvántartás a házassági vagyonjogi rendszerekről? Hol?

Luxemburgban a házassági szerződések nyilvántartása úgy történik, hogy a szerződés kivonatát az ügyészi hivatal anyakönyvi nyilvántartásában őrzik, ahol megteszik a megfelelő bejegyzést (az Új Polgári Perrendtartás 1018., 1026., 1126. cikkei és az azt követő cikkei).

Külön rendszer létezik azokra a házassági szerződésekre, amelyek arról rendelkeznek, hogy az elhunyt házastárs hagyatékát hogyan örökli részben vagy teljes egészében a túlélő házastárs, és azokra is, amelyek eltérnek a vagyonközösség jogszabály szerinti megosztásától, ezeket a luxemburgi föld- és ingatlan-nyilvántartási hivatalnál (Administration de l’Enregistrement et des Domaines) kell nyilvántartásba vetetni.

Végezetül, ha az egyik házastárs kereskedő vagy vállalkozó, a házassági szerződés kivonatát nyilvántartásba kell vetetni a Luxemburgi Kereskedelmi- és Cégjegyzéknél (az Új Polgári Perrendtartás 1020. cikkének 5. bekezdése).

4.2. Mely dokumentumok kerülnek nyilvántartásba? Mely információk kerülnek a nyilvántartásba?

A nyilvántartásba a következőket is be kell jegyeztetni: a vagyonelkülönítési rendszerre vonatkozó kérelmek, közjegyzői okiratok, a házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozó végzések, különösen pedig azok módosításai (az előzetesen meglévő – ha van ilyen – vagyonközösség jövőbeni felszámolásának sérelme nélkül).

4.3. Ki és hogyan férhet hozzá a nyilvántartásban szereplő információkhoz?

Az anyakönyvi nyilvántartásban szereplő kivonatokról kérelem alapján bárki kaphat másolatot. Amennyiben az adatokat törlésre jelölték ki, az említett nyilvántartásban szereplő kivonatokat kizárólag az Államügyészség engedélyével lehet kiadni (az Új Polgári Perrendtartás 1129. cikke). A Kereskedelmi- és Cégjegyzék kivonataiba közvetlenül a helyszínen lehet betekinteni, vagy online megrendelni (www.rcsl.lu).

4.4. Mi a nyilvántartás jogi hatása (érvényesség, megtámadhatóság)?

A nyilvántartásba vétel joghatásai attól függően változnak, hogy a szerződés magukra a felekre, vagy harmadik felekre vonatkozik. A felek között a módosítások a közjegyzői okiratba foglalás napján lépnek hatályba. Harmadik felek esetében a módosítás három hónappal a nyilvántartásba vételt követően lép hatályba, kivéve, ha a házastársak a harmadik féllel történő szerződéskötéskor ez utóbbit tájékoztatták a módosításokról (Polgári Törvénykönyv 1397. cikkének 2. bekezdése). Az ilyen módosítás azonban nem köti az olyan hitelezőket, akik a módosítást megelőzően szerezték jogaikat (a Polgári Törvénykönyv 1397. cikkének 3. bekezdése).